Kosztolányi Dezső

A magyar paraszt

Csak akkor látod őt, ha szürke éjjel
száguld tovább gőzvasút veled,
s a hajnal mérgező leheletével
leng tejszínűn az alvó táj felett.

Merengve megy előre, méla, álmos,
lovát magára hagyja, szántani,
olykor kitárja karját, mint a táltos,
csillognak inge hószín fodrai.

Roskadt inakkal lassan ballag aztán,
bölcs mélabú van napsütötte arcán,
de szem nem látta őt könnyezni még.

Mint egy bús isten jár a zöld mezőben,
döbbenve nézem, mint halad előttem,
és nem tudom, mi bántja nagy szívé

Mt. 11,28
Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Mt. 11,29
Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mt. 11,30
Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű.” Minden ember terheket cipel a lelkében, csak sokan titkolják, álarcot vesznek, nem beszélnek róla. Te is, meg én is.....frusztáltak vagyunk, mert az élet nem olyan, mint az álmainkban, bezárkózunk, eltaszitjuk magunktól a másikat, és közömbössé válunk.

Máté 28,18-20

És hozzájuk menvén Jézus, szóla nékik, mondván: Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön.
Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében,
Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, a mit én parancsoltam néktek: és ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!


HA JÉZUS ELJÖNNE HOZZÁD...

Szerző: Ismeretlen

Ha pár napra Jézus eljönne tehozzád
Szeretném tudni, vajon hogy fogadnád?

Zsolt 121,3

Nem engedi, hogy lábad inogjon; nem szunnyad el a te őriződ.

Ha az Úr nem engedi meg, hogy megtántorodjunk, akkor sem ember, sem az ördög nem buktathat el bennünket. Hogy örvendeznének pedig, ha szégyenletes bukásba vihetnének minket, kimozdíthatnának a kegyelemből és eltemetnének, hogy még az emlékünk se maradjon meg! Szívbeli gyönyörűséggel tennék mindezt, ha nem volna akadálya, de az Úr nem engedi. Ha pedig Ő mindezt nem engedi, akkor nekünk sem lesz részünk benne.

Péld 17,17

Minden időben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.

(A történet Kr. e. IV. században játszódik Szirakuzában, a szicíliai városállamban. Cicero, római szónok szerint a két férfi a filozófus Püthagorász követője volt.)

DAMÓN és PÜTHIÁSZ

Damón és Püthiász egymás legjobb barátai voltak. Kisfiúkoruktól kezdve mindent együtt csináltak. Együtt játszottak és tanultak. Olyan közel voltak egymáshoz, mint a testvérek, és teljesen megbíztak egymásban.

46. zsoltár 2-3

Isten a mi oltalmunk és erősségünk! Igen bizonyos segítség a nyomorúságban.
Azért nem félünk, ha elváltoznék is a föld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe:
----------------

Mentzer Johann, 1704
(ének)
Ó! Bárcsak ezer ajkam volna…

Ó! Bárcsak ezer ajkam volna, és ezer nyelven zenghetnék:
Hirdetném Isten nagy jóságát, és véghetetlen kegyelmét!
Azt énekelném szüntelen, hogy csodát művelt énvelem.

Ó! Miért csüggedsz el én lelkem, föl, föl, és meríts új erőt!

Mi vagy?
Vigasznak, írnak szántak,
menedéknek, oszlopnak, szárnynak.
Valahol rég… siess… keresd,
Ki van jelölve a helyed.

Csak ott leszel az, aminek Isten szánt,
másként céltalan lesz az életed,
s a sors ekéje bármily mélyen szánt,
mag leszel, mely kőre esett.
Elkallódott levél leszel,
mely a címzetthez nem jut el.
Gyógyszer, mely kárba veszett,
mit sohasem kap meg a beteg.
Rúd leszel, de zászlótalan,
kalász leszel, de magtalan.
Cserép, melyben nem virít virág,
s nem veszi hasznát
sem az ég, sem a világ.

(Bódás János)