Uram!
Csodálom Fiad áldozatos életét.

Szeretnék lenni, mint õ: alázatos, szelíd.
Követni híven, mint õ, Atyám, parancsaid. (EÉ 427,4)

Tudom, hogy erre az életre nélküled nem vállalkozhatom. Mutasd meg hát, mit kell levetnem régi életembõl! Teremts újjá, segíts napról napra felvennem a harcot régi énemmel szemben! Hadd könyörögjek az utánunk jövõ nemzedékért is. Saját családom tagjaiért s minden kortársukért. Mentsd meg õket a bukásoktól, a féktelen életmódtól!

Uram!
Köszönöm neked, hogy minden reggel megújul irgalmad. Ne engedd, hogy megszokjam ezt. Ezért

ha bûnnek terhe földre vet,
Gonosz tõrébõl ments te meg,
Vezess a fényre, igaz ösvényre, Jézusom" (EÉ 105,4)!

Segíts hátat fordítanom a rossznak! Segíts elfelejtenem azt, amit már megbocsátottál! Segíts megvalósítanom mindazt a szépet és jót, amit megálmodtam, amit a veled való beszélgetésben elterveztem! Segíts ma is örömet szerezni az enyéimnek, a tieidnek! Hadd legyen egész napom a tied!

Adventi gondolatok

Jézus Mondta: "Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága." Jn. 8.12
Az időszámításunk kezdetén jött egy fény, Jézus, és megváltoztatta embermilliók életét, és ma is meg tudja tenni, ha akarjuk. Mert ezt a békességet csak Ő tudja megteremteni bennünk, ha megértjük, hogy Ő ismer bennünket, és annyira szeret, hogy meghalt értünk, pedig mi nem kértük ezt.

Mit jelentenek nekünk a "fények"?

ADVENTI HÍRNÖK: FRISS FENYŐÁG

Adventi hírnök: friss fenyőág,
Lobog az első gyertyaláng!
Karácsonyt várva lázban a föld,
Isteni gyermeket köszönt.
Ujjong a szívünk, dalra gyúl,
Nincs már messze az Úr!

Adventi hírnök: friss fenyőág,
Lobog már két kis gyertyaláng!
Ha zörget Jézus, jól figyelj ám,
Betér a szívünk ajtaján!
Ujjong a szívünk, dalra gyúl,
Nincs már messze az Úr!

Adventi hírnök: friss fenyőág,
Lobog már három gyertyaláng!
Múlnak az évek, életünk száll,
De utunk végén Jézus vár!

Karácsony anyácskám nélkül..

Mikor újra itt a karácsony
a csillagokat nézem kutatón

Látom a fényt, a fényeket,
szinte káprázik bele szemem. 

Keresem köztük, ki már nincs velem,
s gondolatban messze megyek.

Visszatérek oda, hol állt a ház
s hol lakott az én anyácskám.

***
A kapuja mindig tárva,
gyermekét egyre-egyre várja.   

Ha meglátott az ajtóban
ölelésre nyílt a karja

“És felelének Jeremiásnak …, mondván: Abban a dologban, ami végett szóltál nékünk az Úr nevében, nem hallgatunk reád; hanem csak azt cselekesszük, amit mi a mi szánkkal fogadtunk,…” (Jer. 44,15 – 17)

Az Úr legtöbbször úgy beszél az emberekkel, úgy közli az akaratát, hogy másokat küld, mások által szólít meg, közvetítőket használ, angyalokat, prófétákat, jelen esetben Jeremiást vagy épp engem.

Uram!
Fordítsd vissza szívemet szeretteimhez. Segíts úgy szeretnem õket, ahogyan te engem: bûnbocsátó szeretettel! Taníts meg velük együtt követni téged! Segíts belátnom, hogy változik körülöttem a világ! Mások a szokások, felgyorsult az élet ritmusa. Ne engedd, hogy mellékes dolgok fontosabbak legyenek az "egy szükségesnél", fontosabbak legyenek nálad. Ne engedd, hogy apróságokon múljék családunk békessége. Segíts egyességre, taníts engedékenységre!